A leggyakoribb tévhitek a székhelyszolgáltatásról – és a valóság

A székhelyszolgáltatás sokak szemében még mindig egy megkérdőjelezhető, „kiskapukat” kihasználó megoldásként él, pedig a valóság ennél jóval prózaibb. Bár ez a szolgáltatás évek óta teljesen legális és széles körben elterjedt, mégis több tévhit övezi, amelyek gyakran visszatartják a vállalkozókat attól, hogy éljenek vele. Most ezeket a félreértéseket tisztázzuk.

Sokan úgy gondolják, hogy a székhelyszolgáltatás csak a jogi kiskapuk kijátszására való.
Természetesen ez nem igaz. A szolgáltatás célja az adminisztratív terhek csökkentése, valamint a hivatalos iratok szabályos átvétele és kezelése. Kis- és középvállalkozások számára különösen hasznos lehet, ha nincs szükségük saját irodára, de professzionális háttérre igen.

Egy másik tévhit, hogy a NAV automatikusan gyanakodni kezd, ha valaki ilyen szolgáltatást vesz igénybe. Azonban a székhelyszolgáltatás jogszerűsége nem kiváltó oka egyetlen ellenőrzésnek sem. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára nem a székhely címe a döntő tényező, hanem a vállalkozás működésének átláthatósága, adófizetési hajlandósága és dokumentáltsága.

Egyes feltételezések szerint minden székhelyszolgáltató „gyanús” vállalkozás.
Ám a megbízható szolgáltatók szerződésben vállalják a postai küldemények átvételét, digitalizálását és továbbítását, sőt akár tárgyalót is biztosítanak, ha a cég képviselőjének személyesen kell megjelennie egy hatósági egyeztetésen.

A székhelyszolgáltatás tehát nem egy „trükk”, hanem egy korszerű, kényelmi és adminisztrációs eszköz, amely segíti a vállalkozásokat abban, hogy fókuszálhassanak a tevékenységükre, ne pedig a papírmunkára és postára járásra.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.