A fizikához akár csak hobbi-szinten értők biztosan tudják, hogy mik azok a hajtóműves villanymotorok, de az emberek többsége nincsen teljesen tisztában azzal, hogy ezek milyen szerkezetek és hogy egyáltalán hol használják őket. Pedig a felhasználási körük meglehetősen széleskörű: ilyen például az élelmiszeripar is.

A hajtóműves villanymotor nem meglepő módon egy hajtóműből és egy motorból álló homogén, kompakt szerkezet, aminek a történetében és a szerkezetében, ha egy kicsit mélyebbre ássuk magunkat, akkor egészen az 1928-as évig kell visszalapoznunk a történelem-, vagy a középiskolás fizika tankönyvünket. Egy Albert Obermoser nevű bruchsali konstruktőr és vállalkozó találta fel az “előtét motort”, mely a kezdeti prototípusa volt annak a villanymotornak, amit ma ismerünk. A későbbiekben ezen a technológián sokat fejlesztettek, új hajtóműfajtákat találtak fel hozzá, ami még forradalmibbá tette a gépesítés sokrétű folyamatát. A hajtóműves villanymotor ma már az ipar egyik területén sem nélkülözhető eszköz, nagyban megkönnyíti az emberek életét a hétköznapi életben és a gyári munkafolyamatok során is.

Mindannyiunknak köze van ugyanis a hajtóműves villanymotorokhoz mert még az autókban is találkozhatunk velük. De alkalmazási lehetőségei rendkívül sokrétűek, a legtöbb ilyen hely valóban nem a hétköznapi ember természetes környezetében található, hanem inkább gyárakban, reptereken. Ezek hajtják autóiparban, az italgyártásban, a gyártással foglalkozó vállalatokban, a repülőtereken a gépeket, minden olyan anyagmozgató gép és a robot, ami ezeken a platformokon megjelenik, velük működik.

Azért is minősül a hajtóműves villanymotor kiváló választásnak szinte akárhol, mert még a legszűkebb helyre is passzolnak méretük miatt. Sokan közülük kicsik és laposak, viszont a piaci kínálatban megtalálhatóak a nagyobb darabok is, melyek méretükből adódóan teljesítményben is nagyobbak, vannak, amik 100, vagy akár 70 000 Nm közötti nyomatéktartományra képesek.